Az új esztendő hagyományai - szilveszteri és újévi népszokások

Régi hagyományok szerint fonódnak össze a Karácsony környéki, és az újévhez kapcsolódó népszokások a magyar hiedelemvilágban. Célja mindezen szokásoknak az, hogy az újévre bő termést, egészséget, szerencsét varázsoljanak.

A XVI. század elején is – még a naptárreform előtt – január elsején volt az újévi ajándékosztás. Az udvari számadáskönyvek leírják, hogy mennyi pénzt kaptak ekkor az éneklő iskolások, a szakácsok, katonák, zenészek (például a citerás a kutyával) és a különféle mesteremberek.

Azután a hivatalos évkezdés napja is január elseje lett, az újévi szokások részben átkerültek erre a napra, máshol azonban a karácsonyi ünnepen is megmaradtak. Így azóta is karácsonykor is és újévkor is szoktak az elkövetkező év időjárására jósolni, ajándékot osztani, kellemes ünnepeket kívánni.

A kis gyufaárus lány

Mit szeretnék Karácsonyra?

Mit szeretnék karácsonyra?


Visszakapni az ünnepet magát...
Újraélni a fénylő csodát...
Ámuló szemmel nézni a karácsonyfát...
Beszívni erdő-üzente illatát...
Érezni a szeretettől meleg szobát..
Tudni odakint december havát...
Hallani a csengettyű hangját...
Édesanyám kedves hívószavát...
Állni megilletődötten, némán...
Mint gyermekkorok karácsonyán...
Hinni ajándékhozó Jézuskát..
És sírni, kisírni évek bánatát...

Lénárd Ágnes

Luca-nap - szokások és hiedelmek

Kevés olyan jeles napunk van, amelyhez annyi hiedelem és szokás fűződne, mint Luca napjához (December 13.).

 A Luca név jelentése latinul fényhozó, azt jelenti hajnalban született. 

A Gergely-naptár életbe lépése előtt ez a nap volt a téli napforduló, a világosság kezdete, az év legrövidebb napja és leghosszabb éjszakája, vagyis gonoszjáró nap. Úgy tartották egykor, hogy ezen a napon különösen a boszorkányok rontása ellen kell védekezni, és ez a gonosz hatalmának megtörésére irányuló varázscselekmények napja is egyben. Néhol ezért fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, máshol az állatok fejét kenték be vele és hamut szórtak az istálló elé. Lefekvés előtt pedig az emberek is lenyeltek néhány gerezd fokhagymát. 

Mikulás az oviban- azaz a csoda

Mikulás az oviban

Eltelt hát a kiscsoportosaink első ovis Mikulás-ünnepélye. Igazi csoda volt!

A várakozás, csodavárás öröme áramlott be a szobába már reggeltől. A választott játékok szinte mindegyikében előjött a Mikulás-motívum, és először szokatlanul élénkek, majd elcsendesedőek lettek a gyerekek a játékfolyamban.

Megérkezett... A szőnyegen körbeülve vártuk őt.

Csillogó szemek, félénk mosolyok a Mikulás felé, majd jelentkeztek az első bátor felszólalók... Ketten levelet, rajzot is készítettek a Mikulásnak, és hatalmas mosoly kíséretében adták át a Nagyszakállúnak...

Egy kislány megfogta a kezemet, és hozzám -az egyik bizalomszemélyhez- közeledett, de ugyanakkor láttam rajta, hogy a titokzatos látogató is nagyon érdekli őt.

Végül erőt vett magán, és szégyenlősen odament ő is.

Vártuk, hogy többen el fognak szontyolodni, sírdogálni, megijedni... De semmi!
Mosolyogva, illetve szájtátva figyelték az eseményeket.

Egyesével küldtük a gyerekeket a Mikuláshoz (egy apuka volt beöltözve, akit nem ismerhetnek), aki mindegyikhez szólt egy jó szót, és külön pluszpontot érdemel tőlünk a vicces megjegyzésekért.

A csomag maga volt a csoda: ezt az egyik anyuka intézte, de olyan gondossággal, hogy még hóemberes, vagy Mikulásos fafigurák, hűtőmágnesek is kerültek a csomagba a magvak, gyümölcs, szaloncukor mellé.

Aztán a Mikulás elmagyarázta a gyerekeknek, pontosan melyik utcán parkolt le a szánnal, és a rénszarvasokkal... hát, olyan kerek szemeket is rég láttunk!

És ezt még lehetett fokozni. A színvonalas ajándékok átadása után még sorra került egy-egy szem  szaloncukor a Mikulás kalapjából, amit már mi, óvónénik osztottunk ki, majd a Mikulás lassan elment.

De a csoda nálunk maradt!

A gyümölcsöt csendes áhitat közepette fogyasztották el a gyerekek.

 De ez sem akármilyen gyümölcs volt. Azt szerettem volna, ha minden gyereknek tapadna ehhez a naphoz valami személyes, hosszan tartó élménye, így azt mondtam a gyerekeknek, hogy amit esznek, az tulajdonképpen varázsmandarin. Aki megkóstolja, abból egész következő évben jó gyerek válik.

Ez az ötletem olyannyira bevált, hogy az a kislány, aki az összes általunk ismert trükk ellenére még csak a kezébe sem vett soha mandarint, megevett két gerezdet...

De a többiek sem szégyenkezhettek.

Az ezután következő játékfolyam is nagyon érdekesen alakult. Szeretem figyelni az egyéni játékválasztásokat, nagyon sokat meg lehet tudni egy gyerekről ezek alapján. De a legfőbb ok, amiért szeretem, az, hogy olyan önfeledten csinálják!

Vonatot építettek a székekből. Először csak 4-5 gyerek, utána gyakorlatilag az egész csoport. Ekkor már szükség volt a finom közbelépésemre. (Szokásalakítás: hogyan kell biztonságosan vinni a széket? Nem, ne tedd rá a másik gyerek lábára. Építsünk két vonatot, úgy mindenki befér, aki szeretne, és így tovább...)

A vonat a Mikuláshoz indult, ezt kihasználva pedig rögtönzött dramatikus foglalkozást kezdeményezve, magam is beültem utasként az egyik vonatba. Az összes eddig megtanult mondókánk, versünk a felszínre kerülhetett, és remekül éreztük közben magunkat.

Ezek után nem csoda, ha minden gyerek úgy dőlt az ágyba lefekvésnél, mint egy zsák szalma...

Én pedig gondolkodásba kezdtem a csodáról.

A hiszti kezelési módszerei

 Úgy gondoltam, adok néhány ötletet ahhoz, hogy krízishelyzetekben jobban kezelhetőek legyenek a gyerekek.

A listát tovább fogom bővíteni,  illetve Ti is adhattok ötleteket, itt, a bejegyzés alján, vagy az agicaovoneni@gmail.com-on. 

Formázás után, ha beleegyeztek, beemelném ide a cikkbe a hozzászólásotokat. Gyűjtsünk minél több, bevált módszert, hogy segíthessünk szülőtársainknak a hiszti legyőzésében!

Ne feledjétek: a jelszó: határozottság, következetesség...

 

- Adjunk nekik határozott utasításokat. - Ha határozottak vagyunk, azzal azt mutatjuk ki, hogy mi mondjuk meg, mi fog történni. Vannak dolgok, amikből egy szülő sem enged. A konnektort szoktam példának felhozni. A gyerekek bizonyos életkorban bele akarnak nyúlni, dugdosni bele dolgokat, mi pedig, érthető okok miatt, ezt nem engedjük. Na, ha most is tartjuk magunkat hozzá, hogy márpedig ez és ez a dolog az ő érdekében kell, hogy így legyen, nem lehet ellenvetése. "Minden nap szoktál aludni. Ma is szükséged van rá. Alvás után tovább nézzük a képeskönyvet."

- Építsünk a belátására. Ne essünk kétségbe, ha pl. nem akar felöltözni. Végül is mi vagyunk a felnőttek, nem? "-Rendben van. Nem akarsz kabátot, viszont kint hideg van. Beteszem a táskámba, ha később szükséged lenne rá, felveheted." Ezzel a mondattal kompromisszumot adunk a kicsinek, de olyan formában, hogy eldönthesse, mit akar. Ha kimegy, magától is észreveszi, hogy hideg van, és fel fogja venni a kabátot, még hálás is lesz nekünk, amiért kihoztuk azt magunkkal.

- Kompromisszumok, másképpen. Nevezhetjük ultimátumnak is. Ismerős a hármat számolok... - módszer? az is ilyen. Arról van szó, hogy a szófogadatlanságnak következményei lesznek. Tartsuk is be őket! nálunk pl. gondolkodószék van a csoportban, ha kétszer rá kellett szólnunk valamiért  a gyerekre a csoportban, akkor harmadszorra annyi percre ültetjük le, ahány éves, utána pedig okvetlenül megbeszéljük, mit csinált rosszul. Fontos, hogy ő maga döbbenjen rá, miért ültettük oda. Ha újra rosszalkodik, rögtön ültessük le újra, de mindig csak pár percre!

- Vonzó következmények. Ha rögtön a szidással, fenyegetéssel kezdünk, még nagyobb bajt csinálhatunk magunknak, mint amilyen eddig volt. Lásd eddig csak üvöltött a gyerek a boltban, most már a földhöz is veri magát. Ha valami vonzó dolgot ígérünk a számára abban az esetben, ha megcsinálta, amit kérünk, akkor nem fog fennakadni azon, hogy dolgoznia kell érte. "Ha felveszed a cipődet, kivisszük a biciklidet is, és addig biciklizhetsz, amíg el nem fáradsz."

- Hagyjuk ott, vagy küldjük el egy nyugodt helyre. "-Menj ki, nyugodj meg, mosd meg az arcod, és ha már nem sírsz, gyere be, és megbeszéljük." Ezzel azt tanítjuk meg a gyereknek, hogyan kell okosan problémát megoldani. Következetesen betartva a módszert, egyre rövidebb ideig hisztiznek, megtanulják a kultúrált konfliktuskezelést.

- Jó, ha tudjuk: ez műsor. Sokszor segít az egyszerű figyelmen kívül hagyás. Láttam már gyereket, akit 25 percig kellett "figyelmen kívül hagyni", de utána megnyugodott, és soha többet nem hisztizett azért a banális dologért. Ami fontos: mindent meg kell beszélni a maga szintjén a gyerekkel!

Határozottság, következetesség!

Avagy: a nyúl viszi a vadászpuskát?

November, december... Nem csak a karácsonyi készülődés, Mikulás (tájékoztató a gyermekek fejlődéséről, fejlesztési javaslat, fejlesztési tervek leadása, beutalóküldés, különböző mérések, értékelések...) ideje van itt, hanem a fogadóóráké is.
Ilyenkor tudunk a szülőkkel olyan kérdéseket is megbeszélni, amelyeket a gyerek feje fölött, vagy a délelőtti-délutáni rohanás alkalmával nem tudunk napirendre keríteni.

Visszatérő problémákról szóló cikkel találkoztam a minap, amelyek - sajnos - nálunk is aktuálisak, pedig nagyon egyszerű megoldásaik vannak.

A szülők részére annyi önsegítő könyv, tréner, tanfolyam, segítség áll rendelkezésre, mint égen a csillag, de sokan mégsem tudják, mihez kezdjenek hisztis, önfejű, vagy éppen nem túl kezdeményező gyermekükkel, és - hála az égnek - tőlünk is.

Elsőként a problémák gyökerét szoktuk felkutatni, ez pedig sokszor a szülői határozottság, következetesség hiánya a családi nevelésben. 
A másik a rendszeresség, a szertartások hiánya, de erről majd később.
Az óvóképzőn ezt a két szót: HATÁROZOTTSÁG, KÖVETKEZETESSÉG (igen, így, kiabálva, nagybetűvel), elsőnként tanítják meg a hallgatóknak.
Persze, sosem megy könnyen, de a kulcsszó ez.
Ez az, amit a rengeteg tréning, tanácsadás, stb. ellenére a mai szülők mintha kezdenének elfelejteni.

Karácsonyi ajándékötletek gyerekeknek

Előző bejegyzésemben a megfelelő játékszerek kiválasztásáról olvashattatok, most pedig szeretnék segítséget adni ahhoz, hogy gyermekeiteknek a legjobb ajándékokat adhassátok Karácsonyra.

Az első kezdő gondolatom az a minőségi idő,a közös élmények, amelyek felejthetetlenné teszik a gyermekkort. Azokban a percekben, amikor mi, felnőttek levesszük a vállunkról mindennapi terheinket, és csak rájuk figyelünk, pár percig elhisszük a csodát gyermekeinkkel, és mi is elvarázsolódunk, felejthetetlen érzéseket adunk gyermekeinknek.

Különleges, gyors ötletek Mikulásra

Biztosan ismerős az utolsó pillanatban készülni valamire.
Erre az esetre néhány egyszerű, mégis különleges ötletet hoztam a Mikulásozáshoz.

Rögtön mutatom is az elsőt, akár kiürült tejesdobozból is el lehet készíteni, meseszép!

 

És ha nincs tejesdoboz otthon, akkor itt a minta hozzá:

 

Üveg új ruhában

Egyszerű, de nagyszerű: apró csokoládészeletek, felöltöztetett üvegbe rejtve:

S.O.S. ajándék papírtasakban
 
Ha tényleg nincs sok idő, az előkészített édességek, magvak egy egyszerű papírtasakban is elrejthetőek, amit néhány egyszerű lépésben feldíszíthetünk az ünnepnek megfelelően:

Jégkrémes dobozból
 
 Ha van otthon kiürült jégkrémes dobozunk, ne dobjuk ki, készítsünk belőle dobozt Mikulásra! 
A lakásfelújításból maradt meg nálunk két kis doboz glettelőgipsz, annak is hasonló a doboza. Én most ceruzatartónak használom őket, de lehet, hogy egyszer hasonló sorsra jutnak.

Itt a videó is hozzá:

http://alldaychic.com/cute-santa-claus-decorations-diy/


Forró csoki rajongóknak 

Eldobható habzsákba töltött forró csoki por, pillecukor, egy vattapamacs,  szalagok, mozgó szemek szükségesek hozzá, gyorsan, egyszerűen elkészíthető ajándék a csodákban hinni képes felnőtteknek is!

képek forrása: pinterest.hu


Ti mit ajándékoztok Mikulásra ismerőseiteknek?